A Szent Kereszt Feltalálása tiszteletére szentelt római katolikus templom elődje a XI. századi rotunda, amelyet a 13. században hosszanti hajóval és sekrestyével bővítettek. 1600-ban leégett, újjáépítették, majd 1888-ban lebontották. Helyébe Batthyány Strattmann Ödön herceg új, egyhajós templomot építtetett, Friedriger Frigyes építész tervei szerint. Északi főhomlokzata és tornya ma is az eredeti, a lebontott Árpád-kori templom román és gótikus stílusjegyeit hordozza. 1937-ben átépítették és kibővítették. A régi templomból a márvány oltár (mai főoltár alapja), a márvány áldoztató rácsok, a rézbetétes keresztelő medence, a márványkő padozat, és a márvány emlékkő maradt fenn. A templomkertben több emlékmű fedezhető fel. A kert északi felén a Magyar Millennium emlékkeresztje, a nádasdi plébánia emlékműve 1991-ből, a Honfoglalás emlékműve 1996-ból. Emellett az Ezeréves Magyarország és a Szentkorona emlékműve is megtalálható itt. Az 1000 éves magyar tanítás és a nádasdi iskola emlékműve, előtte hat falu emlékfái állnak 1996-ból. Kőkereszt 1895-ből, a templom előtt két oldalt a Hűség keresztje és az Utolsó remény keresztje. A sekrestye mellett, a gesztenyefák alatt az Árpád-kori temető emlékműve és az ossarium. A szentély déli falán napóra látható, melyet Jézus Krisztus születésének 2000. évében készítettek. A Rotundát és a mellette lévő tornyot gerendavázzal helyreállították.
